Csütörtök, 2010. augusztus 05.
A szélenergia helyzete Magyarországon

Hazánkban a szélenergia felhasználását különleges figyelem övezi. Nem csak azért, mert beszélgetésekben gazdasági fejlettségünket és környezetvédelmi tevékenységünket illetően gyakori viszonyítási pontként hangzik el az Ausztriában látható szélturbinák száma, hanem az idevágó jogszabályok alakulása, az erőművek telepítése körüli nehézségek miatt is. A villamos energia piacára termelő szélerőművek építésének elengedhetetlen feltétele ugyanis a létesítési jogosultság megszerzése Magyar Energia Hivatal szélerőmű pályázatának keretében, ami mostanáig két alkalommal, 2005-ben és tavaly került kiírásra. Továbbá a szélenergia viszonylag magas felvásárlási ára sem hagyja hidegen a közvéleményt.
A bonyolult engedélyeztetés hátterében több szempont áll. Talán a legfontosabb a szélenergiával kapcsolatban az egyik legismertebb műszaki jellegű nehézség: a termelés szakaszossága és kiszámíthatatlansága. A szélgenerátorok nyilvánvaló módon a széljárásnak megfelelően termelik a villamosenergiát, ami az itthoni földrajzi viszonyok közepette meglehetősen változó. Ezt a jelenlegi vezetékrendszer csak korlátozottan tudja tolerálni. Megoldás lehet a szélsőséges ingadozások kiküszöbölésére a többi erőmű megfelelő szabályozása, azonban hazai erőműpark nem tudná elég gyorsan követni a kompenzáláshoz szükséges teljesítményigényeket. Ez a probléma természetesen nem csak Magyarországon van jelen, azonban a szélenergiában járatosabb országokban már csak kisebb súlya van, mivel előrébb járnak a megoldásban. Az egyik leginkább környezetbarát lehetőség a nehézség áthidalására a szivattyús-tározós vízerőművek építése lehet, amelyek a szélenergia felhasználásával egy magasan fekvő tározókba szivattyúzzák a vizet, ahonnan majd a szél elálltakor a víz lezúdul, miközben turbinákat hajt meg.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy mennyire jelezhető előre a szélerőművek energiahozama. A szakemberek szerint hazánk helyzete ebben a tekintetben jónak mondható a hosszú ideje tartó precíz meteorológiai megfigyeléseknek köszönhetően. Azonban ezek az előrejelzések csak az erőművek telepítési helyszínének megválasztásához elégségesek, a vezetékrendszer szempontjából problémás ingadozásokat már nem lehet megfelelő pontossággal a kellő időben megjósolni.
Mindemellett a szélerőművek olyan speciális építmények, amelyek további fontos környezeti és építésügyi dilemmákat is felvetnek, amelyek alapos átgondolása megkerülhetetlen, hiszen több évtizedre szóló beruházásokról van szó. A szélerőművek ellenében az egyik leggyakrabban hangoztatott érv szerint a turbinák veszélyesek a madarakra, de ugyanezt gyakran hangoztatják a rovarok tekintetében is. Mi több, olyan felvetésekről is lehet hallani, hogy a szélerőművek által keltett infrahangok befolyásolhatják a rovarok beporzási tevékenységét, ezért közvetve a növényzetre, és a mezőgazdaságra is káros hatással vannak. Ezen veszélyek pontos kiértékelése még várat magára, azonban a gépek telepítésekor mindenképpen számolni kell velük.
Nem kevésbé elhanyagolható szempont az építmények esztétikai illeszkedése a környezetükbe. Habár manapság elterjedt az a nézet, amely szerint a környezetbarát energiatermelést szimbolizáló turbinák jól beleillenek a természetes környezetbe is, mégis kérdéses, hogy évtizedek múltán ez fog-e változni, nem lesznek-e mégis zavaróak, tájidegenek a mintegy 100 méter magas erőművek. Magyarországon különös jelentőséggel bír a kérdés, hiszen az Alföld sík jellegéből kifolyólag már rendkívül távolról látszódhatnak a széltornyok. Továbbá a szélerőművek építése nehezen egyeztethető össze a magasban húzódó, a tájképet zavaró távvezetékek eltüntetésére vonatkozó erőfeszítésekkel.
Mindezen szempontok figyelembevételével alakult ki a szélerőművek telepítésének magyarországi rendszere. Az építkezés elindításához számos engedély és szakhatósági állásfoglalás megszerzése szükséges, de még ezek birtokában is csak akkor kezdődhetnek meg a munkálatok, ha a beruházás nyer a Magyar Energia Hivatal pályázatán, ami, mint ahogy már említve volt, idáig két alkalommal került meghirdetésre. Az eljárások és az építkezés lezárultát követően követően stabil, kiszámítható hozamra számíthat a befektető, hála a szélenergiára is vonatkozó kötelező átvételi tarifa rendszerének.
Az engedélyeztetési eljárás során két hivatalt kell felkeresnie az esetleges beruházónak: a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a Magyar Kereskedelmi Engedélyeztetési Hivatal helyileg illetékes szervét. Ezeknél nem csak magára az erőműre kell engedélyt kérni, hanem az erőmű és a közcélú vezetékrendszer közötti hálózatra is. Az engedélyeztetési eljárásokat a közigazgatási eljárási törvény szabályozza, a szakhatóságokat pedig a 347/2006. Korm. rendelet alapján vonják be a hivatalok. Szakhatóságként járhat el például az ÁNTSZ, a földhivatal de akár a helyi jegyző is.
Az engedélyek megszerzése után van lehetőség pályázni a Magyar Energia Hivatalnál. 2005-ben összesen 330 MW teljesítményre lehetett pályázni, ennyi került kiosztásra a jelentkezők között, azonban még a túljelentkezés ellenére is, 2009-re mindössze 200 MW körüli szélerőmű kapacitás állt üzembe. Tavaly egy újabb pályázat került kiírásra az MEH által, ekkor már 410 MW összteljesítmény került „kiosztásra”. A pályázat 2010 tavaszán zárult le, azonban júliusban visszavonták, ugyanis a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megváltoztatta a kapacitás kiosztásának feltételeit.
A szélerőművek magyarorszá ;gi megítélését valamelyest beárnyékolja a környezetbarát, tiszta energiáért fizetett magasabb áramdíj. A tavalyi évben ez mintegy háromszorosa volt a piaci árnak, 30 forint körül alakult kilowattóránként. Azonban ez a magasabb tarifa teszi vonzóvá a befektetők számára a szélerőművek építését – kérdés, hogy mennyit ér meg a lakosság számára a zöld energia.
Az egyik legjelentősebb szélenergiával foglalkozó cég Magyarországon a Raiffeisen Energy. Érdekeltségébe tartozik számos hazai szélerőmű-beruházás. Leányvállalataival többek között Jánossomorján és Bőnyön is működtetnek szélerőműveket, de a sopronkövesdi és a nagylózsi erőműpark is hozzájuk köthető.


