Interjú a Raiffeisen Energy ügyvezetőjével

Milyen körülmények között jött létre a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft.?

A fosszilis energiaforrásokon alapuló energiatermelésben társaságunk elsősorban gázmotoros beruházásokban tett szert évtizedes tapasztalatokra a bankcsoport egy korábbi tagján keresztül (ez volt a SINESCO Energiaszolgáltató Kft.), a jelenlegi szakember gárda közreműködésével. 1998 és 2007 között az ország 11 különböző településén összesen több mint 40 MW villamos teljesítményű gázmotoros beruházást valósítottunk meg és üzemeltettünk.

Hivatalosan 2006-ban alakult a kft., de valójában a fentiek miatt jóval korábbinak tekinthető a piacon való megjelenésünk. Az új társaság létrehozása azért vált szükségessé, mert a SINESCO kezelésében lévő portfoliót értékesítette a tulajdonosunk. Így került megalapításra az új cég Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. névvel, mely a piaci körülményekhez igazodva már a megújuló energiaforrásokra fókuszál.

A Raiffeisen – ugye alapvetően pénzügyi tevékenységekkel foglalkozó csoport – mikor jelent meg az energiaszektorban?

Nemzetközi szinten ez valószínűleg az ausztriai szélerőmű építések beindulására tehető, amiben igen jelentős szerepet vállalt az osztrák Raiffeisen csoport.

Mennyire elterjedt, hogy a befektető csoportok megújuló energiaforrásokkal is ilyen direkt módon foglalkoznak?

Pénzügyi befektetőknél jellemző, de kereskedelmi bankok egyelőre csak projektfinanszírozás szintjén foglalkoznak ilyen beruházásokkal, a tulajdonosként való megjelenés nem jellemző.

Miért nem?

A kereskedelmi banki tevékenységhez nem illeszkedik kifejezetten a befektetési jellegű tevékenység.

A Raiffeisen hogyan mert így lépni?

Szépen lassan. A gázmotorokkal kezdődött, egyesével, és az üzemeltetési tapasztalataink azt mutatták, hogy érdemes ezzel foglalkozni: számottevő költség,- és határidő túllépés nélkül képesek vagyunk energetikai projekteket eredményesen megvalósítani és működtetni.

Mi volt az első megújuló energia beruházás amiben közvetlen módon részt vettek?

Egy szélerőmű park.

Miért választották a szélerőműveket? Úgy látják, hogy a magyar megújuló energia piacon, illetve energia-befektetési piacon a szélerőművek a legbiztosabbak, legjövedelmezőbbek?

Egyrészt a magyar piacon ez indult el elsőnek, a szélerőművek jogszabályi háttere tisztult le leghamarabb. Másrészt a szélerőműveknek van egy rendkívül „kellemes” tulajdonsága: a megépülésük után nem igényelnek helyszíni felügyeletet, sem alapanyagot, így könnyen üzemeltethetők. Harmadrészt a kötelező átvételnek volt nagy szerepe a választásunkban, azaz a kiszámítható bevételnek – már amennyire emellett a szél fújása kiszámítható. Ezen kívül természetesen foglalkozunk más megújuló energiaforráson alapuló beruházásokkal is, de eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy egy szélerőműhöz képest minden más típusú, megújulón alapuló projekt jóval összetettebb módon és nagyobb odafigyeléssel működtethető csak.

A szélerőműveken kívül még mivel foglalkoznak?

Biogáz erőművekkel, fás szárú energiaültetvényekkel, illetve az ültetvényen alapuló faaprítékos erőművel is elkezdtünk már foglalkozni.

A szélerőművek kapcsán nagyon sokszor elhangzik, hogy a bürokrácia elfojtja a kezdeményezéseket. Önök milyen gyakran tapasztalják ezt? Ez egy valós probléma?

Igen, a bürokráciát nagyon is valós problémaként éljük meg mi is, mint minden más gazdasági társaság, de nem gondoljuk, hogy erőteljesebben lenne jelen a szélerőművi piacon mint más iparágakban vagy más megújuló energetikai beruházásoknál. Inkább a szabályozás, ezen belül pedig a kapacitáskorlát az, ami ellenérzéseket szül sok piaci szereplőben. Éppen most március 1-jén volt a szélkvóta pályázat beadási határideje az Energia Hivatalhoz, és úgy tűnik, közel háromszoros mennyiségre adtak be a pályázók kérelmet a meghirdetett mennyiséghez képest. Ez azt jelenti, hogy sokan maradnak ismét engedély nélkül és ez újabb felháborodást fog szülni, pedig gyakorlatilag előre lehetett tudni, hogy ez lesz.

Önök potenciálisan tudnak segíteni mindenkinek, aki engedélyt kap?

Most egy kicsit más a helyzet, mivel a korábbi kvótapályázattól eltérően az engedélyek feltételrendszere eltérő lesz. A jelenlegi pályázat arról szól, hogy a pályázók milyen, a kiíró számára kedvezőbb feltételek mellett kívánják és képesek is megvalósítani a beruházásukat, tehát ki kér rövidebb kötelező átvételi időt és ki indulna alacsonyabb átvételi árral. Az engedélyezésre kerülő egyedi feltételek azonban lényegesen befolyásolják az egyes projektek megtérülését, így a jövőbeni engedély tartalmától függ elsődlegesen, hogy társaságunknak érdemes-e tárgyalásokba bocsátkozni a projektfejlesztővel az adott beruházás kapcsán. Ha viszont számunkra is megfelelő feltételekkel bíró engedélyes társaság(ok)kal találkozunk, aki(k)nek nincs megfelelő pénzügyi háttere a megépítés(ek)re, akkor továbbra is készek vagyunk tárgyalni ezen projektek közös megvalósításáról vagy az engedélyes projekttársaság(ok) megvásárlásáról.

Az Önök felé irányuló megkeresések milyen minőségűek?

Sokféle megkeresést kapunk. Természetesen olyan partnerekkel szeretünk inkább tárgyalni, akik a korábbiakban már szereztek engedélyeket olyan erőművekhez, melyek azóta meg is épültek. Ezek a partnerek tisztában vannak az árakkal és az idővonzatokkal, így egy nyelvet tudunk beszélni, és hamar meg tudunk állapodni az együttműködésünk feltételeiről.

Vannak lakossági megkereséseik is?

Elvétve csak, mivel van egy 250 milliós ügyletérték határunk, ami alatt nem érdemes belefognunk beruházásba sem partnerrel, sem egyedül. Egyedi módon, projektspecifikusan dolgozunk, így például már csak a konstans jogi költségek is olyan mértékűek lehetnek a beruházáshoz képest, amit az már nem bír el. Nem mindegy, hogy egy 5 milliós jogi költséget egy ötmilliárdos beruházásnak kell elbírnia, vagy egy százmilliósnak.

Kapcsolatban vannak önkormányzatokkal is?

Igen, vízközmű társulatokkal is foglalkozunk, és rajtuk keresztül vagyunk kapcsolatban, partnerségben önkormányzatokkal.

Magyarországon jelenleg miért érdemes megújuló energiaforrásokba befektetni?

Úgy gondoljuk, hogy ennek van hosszú távon jövője. A megújulók nagy része viszonylag jól kalkulálható megtérüléssel bír, nem pedig az olajár hektikus mozgásától függ. Ha egy megújuló energetikai beruházásnak van is alapanyag-szükséglete, az vagy megtermelhető vagy az ára jól tervezhető hosszú távon is. Így ezek a projektek jóval biztonságosabbnak tűnnek, mint a bizonytalan gázárra építeni egy erőművet. Azt természetesen mindannyian tudjuk, hogy a megújulók részaránya nem fogja fedezni az ország teljes energiaszükségletét, de ez a jövő.

Ennek az energiaszolgáltató részlegnek is így van létjogosultsága, hogy ez hosszútávon megtérül?

Nyilván olyan beruházásra, amiről már az elején nem bizonyítható, hogy m&uacut e;ltbeli tapasztalatokon alapuló, jövőbeni piaci feltételezések mellett megtérül, nem kapunk és nem is kérünk pénzt a tulajdonosuktól.

Most épp min dolgoznak?

Most éppen befejeztünk egy szélparkot és azon dolgozunk, hogy a biomassza erőművek, valamint a földtulajdonosok ráébredjenek arra, hogy fás szárú energiaültetvényeket szükséges telepíteni az országban, melyekkel kiszámítható lesz az alapanyag ára az erőművek számára, a termőföld tulajdonosok, bérlők pedig stabil és kiszámítható jövedelemre tehetnek szert hosszú távon.

Magyarországon nagy divatja van – bár sokan azt mondják, hogy már nem sokáig – a bioetanolnak. Önök nem foglalkoznak vele?

Már nem foglalkozunk sem az etanollal sem a biodízellel, mivel egyelőre a szabályozási háttér annyira kiszámíthatatlan – annak politikai volta miatt - , hogy ilyen mértékű kockázatot már nem kívánunk felvállalni. Másrészről, sajnos, a bioüzemanyagok bekeverését végző olajtársaságokkal hosszú távú szerződéseket, kiszámítható áron kötni nem lehetséges egyelőre; az olajár változásához kötött bioüzemanyag árak pedig bizonytalanná teszik az egyes bioüzemanyag beruházások megtérülését. Önmagában pedig az európai alkohol nem versenyképes sem a brazil alkohollal, sem pedig az adóktól megtisztított benzinárral szemben és egyelőre úgy tűnik, nem is lesz az a közeljövőben.

A cikk a Raiffeisen Csoport támogatásával készült