Lokális alternatív energia beruházások – Az alternatív energiaforrások helyi felhasználásának lehetőségei

&a

A megújuló energiaforrások felhasználásának ma már sok módja van. Az emberek a nap, a víz és a szél energiáját évszázadokkal ezelőtt is felismerték és szolgálatukba állították. Nem csak a ma már ipari műemlékként számon tartott szél- és vízimalmok emlékeztetnek erre, elég, ha arra gondolunk, évszázadokon át a tengeri közlekedés leggyorsabb módját is a szél energiája biztosította.

Az ipari forradalom igényeit kielégítendő robbanásszerűen megnövekedett energiaigényt a megújuló energiaforrások a kor technikai színvonalán persze nem tudták fedezni. A szénszármazékok elterjedése, viszonylag egyszerű hozzáférhetősége és a kifogyhatatlanságukba vetett hit kizárta azt a lehetőséget, hogy akárcsak néhány területen is megmaradjon az alternatív energiák felhasználása.

Csak a huszadik század végén, a környezetkárosítás mértékével szembesülve kezdődött meg a visszatérés a megújuló energiaforrásokhoz – a korábbiakhoz képest persze összehasonlíthatatlanul magasabb technikai színvonalon. A fejlettség máig nem elegendő ahhoz, hogy a teljes emberiséget zöld energiával lássuk el, és be kell látni: az energialobbi is e folyamat akadályozásában érdekelt. De folyamatosan zajlanak kísérletek újabb technológiák kifejlesztésére, s van rá lehetőség, hogy energiaigényünk legalább egy részét már most megújuló forrásokból fedezzük.

Magyarországi viszonylatban nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az alternatív energiahordozók felhasználása jelentősen csökkenthetné jelenlegi kritikus energiafüggőségünket, mely a teljes szükséglet majdnem kétharmada!

S nem feledkezhetünk meg a környezettudatos szemlélet terjesztéséről sem: pár szélkerék természetesen gyakorlatilag semmivel sem csökkenti a környezetterhelést; de sok kicsi sokra megy (s Magyarországon ma már száz fölött van a számuk), de látványuk, beépülésük a köztudatba rávilágíthat a környezetvédelem és az alternatív energiahordozók fontosságára.

Megújuló energiaforrások lehetőségei

A megújuló energiaforrások felhasználásában élen járó országok (Németország, Dánia, Franciaország) komoly pénzeket áldoznak a technikák tökéletesítésére.

Az alternatív energiák kiaknázása össze sem hasonlítható az ősi módszerekkel, hiszen az ipari méretű beruházások esetében a lényeg az elektromos áram termelése és hálózatba töltése, az ősi időkben is működő közvetlen felhasználás ma leginkább lakossági szinten jelenik meg.

Ma a legjelentősebb tényezők a nap, a víz és a szél energiáját felhasználó erőművek. A megújuló energiaforrások közül még mindig toronymagasan kiemelkedik a vízierőművek teljesítménye, kétségtelen hátrányaik ellenére is: iszonyatos pénzt igényel megépítésük, korántsem mindenhol alkalmazhatóak, s zöld voltukat is kétségbe vonja, hogy sokszor károsítják az élővilágot. Éppen elég, ha a meghiúsult nagymarosi duzzasztóműre gondolunk.

Nem csak a víz, lényegében bármilyen mozgás energiáját fel lehet használni, így kiaknázható a földkéreg mozgásából adódó geotermikus energia, vagy éppen a Hold okozta árapály-jelenség is. Míg a geotermikus energia a fűtést forradalmasíthatja, az árapály-erőművek szintén költségesek, s ráadásul nem biztosítanak folyamatos termelést, így csak néhány épült belőlük szerte a világon (Kanada, Franciaország).

Terjedőben van a természetes eredetű tüzelőanyagok felhasználása. A biomasszát energetikailag hasznosítható növények, melléktermékek, növényi és állati hulladékok képezik. Lényege, hogy az elektromos áramot termelő erőművekben szerves eredetű biomasszát égetnek, ennek során a szénhidrogénekkel ellentétben alig kerül káros anyag a levegőbe, s a fogyasztás körülbelül egy év alatt újratermelhető. A legfontosabb követelmény az, hogy a massza a jelenleg üzemelő kazánokban is alkalmazható legyen, ne károsítsa azt. Az igények kielégítésére ma már úgynevezett energiaerdők telepítése zajlik. A cél az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, legalacsonyabb költséggel nagy mennyiségű, jól éghető fűtőanyagot termesszenek.

Németországban kiterjedt hálózata van a biogáz-előállító üzemeknek is. A technológia lényege, hogy az állattartás során keletkező hígtrágya, a szennyvíziszap vagy a szeméttelepeken keletkező depóniagáz energiáját használják fel. A rothadás során metántartalmú gáz-koncentrátum keletkezik. Az eljárás általában a környezetet károsító hulladékok ártalmatlanításával történik. A keletkezett gázt általában elégetik és elektromos áramot termelnek. Ugyanakkor a biogáz előnye, hogy tárolható, s ma Ausztriában már azzal kísérleteznek, hogy tisztított formában a földgázhálózatokba továbbítják. Minden biogáz-üzem némi hőenergiát is termel, az eljárás akkor sikeres, ha ezt is sikerül hasznosítani.

Jelenleg is folynak kísérletek az úgynevezett fúziós energia felhasználására, melynek lényege, hogy a hidrogénatomok egyesüléséből nyerjük ki az energiát. A folyamat tulajdonképpen a Napban lezajló átalakulást másolja. Már megkezdődött az első fúziós erőmű építése is Franciaországban, a technológia azonban még kiforratlan. Ebben a projektben mi magyarok is érdekeltek vagyunk, hiszen tucatnyi magyar kutató vesz részt a fejlesztésben, elsősorban az itthoni lehetőségekre kell koncentrálni.

Magyarország adottságai: a fejlesztési irány kijelölése a Raiffeisen Energiaszolg&a acut e;ltató Kft. és a Magyar Villamos Művek Zrt. által

Magyarország környezeti adottságai eleve meghatározzák, milyen típusú megújuló energiaforrások jelenthetik a jövő útját. A lehetőségeket áttekintve meg kell állapítanunk, hogy ezen a téren korántsem állunk rosszul. Bár folyóink alacsony esése miatt a vízierőművek építése nálunk nem igazán térül meg, s nyilvánvaló okokból az árapály-erőművekről is le kell mondanunk, más tényezők ugyancsak a javunkra válhatnak.

Magyarország területén a földkéreg lényegesen vékonyabb, mint másutt, így a Föld belsejéből kifelé irányuló hőáram átlagos értéke jóval magasabb (90-100 mW/m2), mint az európai átlag. A geotermikus energia korlátlan mp;eacute;s folytonosan érkezik, így hőszivattyús megoldással kiválóan alkalmazható épületek fűtésére.

Hazánkban a napsütéses órák száma is igen magas, így a napener gia hasznosítása is reális lehetőség. Itthon jelenleg még csak hőenergiává alakítva hasznosítják, de már ez is nagy előrelépés.

A geotermikus és a napenergia jelenlegi formájában leginkább lakossági, kisfogyasztói téren jelent alternatívát. De az ipari szükségletek kielégítésére is van reális lehetőség. Ezt ismerte fel hazánk legnagyobb, megújuló energiaforrásokon alapuló energetikai beruházásokkal foglalkozó pénzügyi befektetője, a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. A Raiffeisen Bankcsoport tagja 2006 óta van jelen Magyarországon. Befektetéseivel, tevékenységével tulajdonképpen kijelölte az itthoni fejlesztések irányát: a szélenergia, a biomasszából nyerhető energia, a szennyvíztisztító- és hulladéktelepeken keletkező gázok, úgynevezett biogázok hasznosítására koncentrálja tevékenységét.

A Raiffeisen szerepvállalása iránymutató volt a Magyar Villamos Művek Zrt. számára is. Az állami cég 2009-ben, a korábban a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. 100%-os tulajdonában lévő Hungarowind Kft. megvásárlásával saját tulajdonú szélparkhoz jutott, s ezzel részt vállalt az alternatív energiaforrások felhasználásában. Stratégiája a Raiffeisen által kijelölt úton halad, leginkább biomassza tüzelésű erőművek, szélerőművek, valamint hulladékhasznosító erőművek létesítése áll tevékenysége központjában.

Alternatív energiaforrások Magyarországon

A szél mindenhol fúj és szennyvíz is keletkezik mindenhol, de Magyarországon mint mezőgazdasági országban a biomassza és a biogáz-üzemek kaphatnak különösen nagy hangsúlyt. Mindkét technológia részben a mezőgazdaságra, annak melléktermékeire épül. Az ilyen jellegű alternatív energiák kiaknázása nem csak felvevőpiacot jelentene a gazdák terményeinek, hanem biztosítaná, hogy a földek jelenleginél nagyobb része legyen művelés alatt.

A Magyar Szélerőmű Társaság adatai szerint ma Magyarországon 108 szélerőmű van, melyek összes teljesítménye 200.000 kWh. A szélturbinák felállítása jó üzlet, hiszen a MVM Zrt. rögzített áron veszi át az elektromos hálózatba gond nélkül továbbítható megtermelt energiát. A Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. érdekeltségébe tartozó cégek újabb és újabb szélparkokat állítanak fel. Az Euro Green Energy Fejlesztő és Szolgáltató Kft. turbinái 2010 februárjában álltak szolgálatba.

A Raiffeisen stratégiájának megfelelően együttműködik a Győri-Kert Agrárenergetikai Kft.-vel és az Afforest Agrárenergetikai Kft.-vel, mely cégek biomasszával, azaz biológiai eredetű tüzelőanyag létrehozásával foglalkoznak. A cég profiljába tartozik energiaerdők telepítése is.

Az MVM Zrt. honlapján olvasható kimutatások szerint a biomassza felhasználás évről évre növekszik – egyelőre ugyan csak a Vértesi Erőműben, de így is jelentős mértékben csökkentve a széndioxid-kibocsátást.

Az Első Magyar Biogáz Kft. tanulmánya a magyarországi biogáz-üzemekről és a pályázati támogatásokról ad képet.

Az első ilyen „erőművet” 2004-ben állították fel Nyírbátorban. Az azóta beindult támogatási rendszer keretében hasonló üzemek létesültek Pálhalmán, Kenderesen, Klárafalván, Kecskeméten, Abonyban s legutóbb Földespusztán. Az üzemek viszonylag kis kapacitással működnek, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint „energetikailag nem jelent óriási volument, inkább mintát ad, hogy hogyan lehet a veszélyes hulladékból környezetbarát módon energiát előállítani”.1

A beruházások közvetlenül csak néhány ember számára jelentenek munkalehetőséget, közvetve azonban képesek lehetnek arra, hogy több gazdálkodónak is biztosítsák a megélhetését A klárafalvi üzem táplálásához például évente 300 hektárnyi cukorcirokra van szükség. Klárafalván a már említett feles hőenergia problémáját is megoldották: a tollszárító üzemben hasznosítják.

A Kaposvári Cukorgyár cukorrépa felhasználásával gyárt nagy mennyiségű biogázt.

A kormányt sok kritika éri, hogy a támogatási rendszer éppen csak a szerződésben vállalt minimum teljesítéséhez elegendő: az ország 2020-ra vállalta, hogy a megújuló energiaforrások felhasználását 13%-ra növeli. Ez a szám jelenleg 6% körül van. A fejlődést nem csak a pályázási nehézségek akadályozzák. A legnagyobb problémát az önerő hiánya okozza, valamint a szabályozási és támogatási rendszer hiányosságai. Magyarországon nagyon alacsony a gázmotoros erőművekben előállított villamos áram átvételi ára, s miután a biogázt nem sorolták a bioüzemanyagok közé (mint a bioetanolt és biodízelt), sok pályázati támogatástól eleve elesik, aki ilyen üzemet akar felállítani. Minden hiányosság ellenére lassú, de pozitív fejlődés mutatkozik a biogáz-üzemek terén.

Az évek óta épülő, jelenleg a kifizetések körüli botránnyal figyelmet keltő csepeli szennyvíztisztító-telep is alkalmas lesz biogáz előállítására, azaz elektromos áram termelésére – noha a tervek szerint ez teljes egészében a telep energiaszükségletét fogja fedezni. A 145 magyarországi szennyvíziszap-kezelő állomás közül erre csak 17 alkalmas, de van köztük, mely lényegesem „gazdaságosabban” működik: a hírek szerint a szegedi tisztító 900 családot képes ellátni villamos árammal.

Itthon egyelőre csak néhány helyen hasznosítják biogáz formájában a szeméttelepeken keletkező depóniagázt. Szeged ebben is élen jár.

Alternatív lehetőségek a háztulajdonosoknak

A környezetvédelem civil szerveződésként kezdődött, s csak jóval később került át a politikai életbe. Szerencsésebb helyzetű országokban már hosszú évek óta jelen vannak a zöldek a parlamentben, itthon az idei országgyűlési választásokon sikerült első alkalommal egy részben környezetvédelmi programmal is kampányoló pártnak átlépnie az 5%-os küszöböt.

Bárhogyan is alakul a dolog, tévedés azt hinni, hogy a környezet védelme elsősorban nem lakossági felelősség – a környezetvédelem kapcsán senki nem mondhatja, hogy minden a fejünk felett zajlik.

A megújuló energiaforrások kihasználása energiapolitikai és stratégiai szempontból, vagyis ami az energiafüggetlenség megteremtését illeti, valóban kormányzati szintű feladat és felelősség, az ipari méretű beruházásokat (szélparkok, biogázüzemek) tőkeigényük miatt szintén az állami szféra és a beruházó vállalkozások szintjén lehet megvalósítani, de szerencsére mutatkoznak szép példái annak is, milyen eredményeket érhetünk el civilként.

A megújuló energiaforrások felhasználásának szép példája a Szőlő utcai lakótömb az Árpád-híd budai hídfőjénél: a társasházat részben uniós pályázatból, részben a Panel Plusz programból, de egynegyed részben a lakók önrészéből szigeteltették és korszerűsítették. A napkollektorok és a felújítási munkálatok eredményeképpen az energiamegtakarítás közel 50%-os!

Bár a legújabb fejlesztésektől, a semmilyen külső energiaforrást nem használó ún. passzív-házaktól még mindig igen messze van az óbudai panelprogram is, Magyarországon mindenesetre követendő – és megvalósítható! – példát jelenthet mindenki számára.

A cikk a Raiffeisen Csoport támogatásával készült