Kedd, 2010. március 02.
NFFT a Duna-stratégiáról
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács állásfoglalása a Duna térségének védelméről és fenntartható használatáról.
Az Európai Duna-stratégia megalkotási folyamatának részeként február 25-én és 26-án 14 dunai ország kormányfői és külügyminiszterei egyeztetnek Budapesten a Duna-stratégia kidolgozásáról. A Duna-csúcs tárgyalásaival párhuzamosan, az Európai Bizottság szervezésében, konferenciát tartanak a Magyar Tudományos Akadémián a Duna-stratégiában érintett országok, régiók, illetve az érintett szervezetek részvételével. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács egyetért azzal, hogy az erőforrások és értékek védelme, fenntartható használata, valamint a környezetbiztonság javítása átfogó megközelítést és összehangolt nemzetközi együttműködést: közös európai stratégia kidolgozását teszi szükségessé. Az NFFT a stratégiával kapcsolatos, 2010. január 21-i ülésén elfogadott állásfoglalását a mai napon eljuttatta a Külügyminisztériumnak, és a stratégia kidolgozásában érintett szaktárcáknak, valamint megküldi a Duna-stratégia kidolgozásáért felelős európai intézményeknek.
A stratégia elkészítésével az Európai Tanács bízta meg az Európai Bizottságot 2009 júniusában, és várhatóan a magyar soros EU-elnökség alatt, 2011 márciusában fogadják majd el. Az Európai Duna-stratégia célja, hogy a Duna értékalapú és biztonságos térséggé váljon.
Az NFFT állásfoglalása szerint, különösen szükséges az együttműködés a stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, takarékos használata, az árvízvédelem, a közlekedés- és az energiapolitika, az éghajlatvédelem, a biológiai sokféleség megőrzése és az ökológiai hálózatok védelme terén. A Duna-stratégiában átfogó cél kell, hogy legyen a kiegyensúlyozott, méltányos, egészséges élet közvetlen és hosszú távú környezeti feltételeinek biztosítása. Kiemelt cél a Duna és környezete által kínált természeti és kulturális erőforrásoknak a fenntarthatóság elveire épülő védelme és hasznosítása a mezőgazdasági, halászati, erdő- és vadgazdálkodási, ökoturisztikai és infrastrukturális fejlesztések összehangolásával; továbbá a Duna-mente természeti területeinek, tájainak, természeti és kulturális értékeinek, a Natura 2000 területeinek a megőrzése, fenntartása, a biológiai sokféleség megőrzése.
A fenntartható, versenyképes, együttműködő és a vidék lakosságmegtartó-képességét célként szem előtt tartó mezőgazdaság kialakítása minden közép- és alsó–dunavölgyi ország közös problémája. A probléma megoldásának alapfeltétele a fenntartható vízgazdálkodást és ennek keretében az ökológiai vízigények kielégítését prioritásként kezelő politika.
A vízkészletek szűkössé válása miatt a vízvisszatartás mellett a vízfogyasztás okszerű csökkentésére is figyelmet kell fordítani, ebben nagy szerepet játszhatnak a víztakarékossági előírások, az új technológiák kifejlesztése és bevezetése, továbbá a szemléletformálás.
Az Európai Duna Stratégia több évtizedes időtávra készül, ezért a stratégiaalkotásban kiemelt jelentőséget kell kapnia azon változásokra történő felkészülésnek, melyek az emberi civilizációt minőségileg is új kihívások elé állítják, elsősorban az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási eseményekre, a vízkészletek jelentős csökkenésére, az olajkészletek kimerülésére.
A dunai hajóút paramétereinek megjavítása, a Duna stratégia egyik fontos kérdése. Az NFFT azonban úgy látja, hogy csak a környezeti fenntarthatóság szabta keretek között szabad bármilyen beavatkozást előirányozni. A fő közlekedési útvonalak fejlesztése önmagában nem, így a hajóutaké sem feltétlenül vonja maga után az érintett térségek gazdasági és társadalmi fejlődését, és nem segítik magától értetődően a leszakadó térségek felzárkózását, ezért az ilyen irányú stratégiai fejlesztéséknek összhangban kell állniuk más területek szabályozásával.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács összességében azt a törekvést támogatja, hogy a készülő stratégia átfogó célja a fenntartható fejlődés elérése és a területi kohézió erősítése, az egyenlőtlenségek csökkentése legyen.
