A CMM civil kontrollt követel az újabb pécsi biomassza-beruházás kapcsán

Vicze Csilla, a Pécs melletti Tubesre tervezett radarberuházás ellenzőjeként ismertté vált szervezet szóvivője hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: követelik, hogy képviselőiknek tegyék lehetővé az erőműbe befutó szállítmányok szúrópróbaszerű ellenőrzését és fotózását.

A szóvivő hatástanulmányra hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy a tervezett évi 200 ezer tonna szalma elégetése súlyos kockázatokat jelent a mezőgazdaságnak, pedig Magyarország egyetlen kitörési pontja az egészséges és minőségi élelmiszer előállítása, amely csak jó minőségű és szerves anyagban gazdag termőföldön valósítható meg.

Azzal, hogy a szalmát hosszú éveken át a termőföldről kivonják, a föld elveszti tápanyagtartalmát, és nincs lehetőség arra, hogy a kívánatos mértékű állattenyésztés folyhasson a térségben - mutat rá a közlemény.

Vicze Csilla felhívta a figyelmet arra is, hogy "pusztítják a környék erdeit", mert az erőműnek évi félmillió tonna fára van szüksége a már működő 50 megawatt teljesítményű kazánja üzemeltetéséhez. Mivel a tervezett új, 35 megawattos szalamtüzelésű kazán faapríték elégetésre is alkalmas, ennek faigénye 100 ezer tonna lehet évente.

Úgy vélte: a gazdák óriási hibát követnek el, ha hosszú évtizedekre leszerződnek, lekötik földjeiket, s netán hitelt vesznek fel szállító- illetve bálázógépekre. A hőerőmű csupán 3,5 napi mennyiségű szalmát tud tárolni, tehát a bálázás, tárolás, szállítás mind a gazdák felelőssége.

Vicze Csilla jelezte, hogy civil kontrollt iránti követelésükhöz csatlakozott a Civilek a Zengőért Mozgalom, az Ormánság Alapítvány, a Dráva Alapítvány, Vasasért Egyesület, Patacsi Művelődési Egyesület is.

A Dalkia Energia cégcsoporthoz tatozó Pannonpower Holding Zrt. október 12-én közölte, hogy 24 milliárd forintos beruházása eredményeként 2012 végén üzembe helyezik a pécsi hőerőmű új biomassza blokkját.

Péterffy Attila, a beruházó Pannonpower Holding Zrt. energetikai igazgatója hétfőn, az erőműben tartott sajtóbejáráson azt mondta, hogy a kivitelezés készültségi foka és jelenlegi üteme alapján valószínű, hogy a pécsi erőmű új biomassza blokkja a tervezettnél másfél hónappal előbb, már 2012. október végétől termel kapcsolt hő- és villamos energiát.

A jelenlegi 50 megawatt teljesítményű fatüzelésű mellett épülő 35 megawattos blokk a legnagyobb szalmatüzelésű berendezés lesz Magyarországon, Pécs pedig az ország első olyan városa, ahol a távfűtéshez szükséges hőenergiát szinte kizárólag biomasszából állítják elő. A berendezés évente 200 gigawattóra villamos energiát is termel, ez mintegy 100 ezer ember áramszükségletét fedezi.

A Pannonpower szerint az évente 240 ezer tonna lágyszárú bálázott mezőgazdasági mellékterméket, főként szalmát, kisebb részben energianádat felhasználó blokk a régióban 150 embernek ad munkát. Szakemberek számításai szerint az építkezés nemzetgazdasági szinten egyszeri 4,6 milliárd forint plusz jövedelmet generál, a központi költségvetésnek 3 milliárd forint többletet jelent. A blokk működése évi több mint 100 millió forinttal növeli a helyi adóbevételt.

Az új blokk üzembe helyezésével stratégiai tartalékba kerül az erőmű két gáztüzelésű kazánja, ezáltal 80 millió köbméter gázt takarítanak meg, minimálisra csökken a pécsiek függése az importált fosszilis tüzelőanyagoktól, és nő az ellátás biztonsága. A gázkazánok beindítására csak extrém időjárási körülmények között, mínusz 25 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén lenne szükség.

A beruházás munkahelyeket teremt, kitörési pontot kínál a gazdáknak, akik a korábban melléktermékként kezelt anyagokból rendszeres jövedelemre, többletjövedelemre tehetnek szert. A szalma bálázása és szállítása részben foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekben, például a dél-baranyai Ormánságban ad munkát és bevételt úgy, hogy nem veszélyezteti más szalmafelhasználók, köztük az állattartók ellátását.

Az új berendezés szén-dioxid-semleges lesz: a tüzelés során csak a növény által megkötött szén-dioxid-mennyiség szabadul fel, amelyet viszont a következő évi termés újra megköt. Ez a pécsi erőmű esetében évente legkevesebb 85 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátás megtakarítását jelenti, azaz ennyivel kevesebb kvótát kell az erőműnek és az országnak felhasználnia - állítja a beruházó.